GYAKORLATI ÚTMUTATÓT ADUNK

Kedves leendő írók! Kérjük regisztráljanak, mert nem küldünk hírleveleket, a honlapon tesszük közzé az információkat.

Iskolánk klasszikus értékeket közvetít, pontosabban szépirodalmi tudást olyan formában, amiket sehol másutt nem találhatnak meg. Az Illés Kiadó ugyanis szépirodalom terén kiemelkedő értékű kivételes, saját alkotásokat forgalmaz.

Szabó György Illés Istenek árnyékában és a Szépasszonyok fürdője című kétkötetes regénye mellett Illés Ildikó készülő alkotásai, a sclerosis multiplex nevű betegségből való gyógyulásáról szóló Démonszekér, és a narcizmus sokkoló világát megjelenítő Pillangókert munkcímű regényének mesterségbeli fortélyait is bemutatja.

Nagy súlyt fektet a jellemrajzra, a lélektani ábrázolásokra, az archetípusokra, az ember belső képeire. Ezekről szinte alig beszélnek  a "Hogyan válj íróvá?" típusú könyvek, amiket nem kevés pénzért kínálnak bárhonnan megtanulható elméletekkel telezsúfolva. Ugyanakkor nem foglalkozunk modern kommunikációs eszközökkel, így a weblapokkal, blogokkal sem.

ELSŐ LECKE

AZ IRODALOMRÓL ÉS AZ ÍRÓKRÓL

Úgy tartják, a kreativitás emelte ki az embert az állatvilágból. Az alkotó tevékenység voltaképp teremtés, a homo sapines saját kis porszemnyi mivoltában ezáltal kapott egyfajta isteni minőséget. Isten szóval alkotta meg a világot: Legyen!, az ember pedig a művészettel válik teremtővé. A legtöbb művészeti ág „nyers”, natúr matériákat használ hozzá, ám irodalom eszköze pusztán a szó, vagyis a beszéd meghatározott hangalakú, nyelvtani formájú és meghatározott jelentésű legkisebb része. Az irodalom tehát különleges nyelvi műalkotás. Különleges azért, mert nyelvünk, a mindennapi élet közlőeszköze már megszerveződött az évszázadok során, az irodalom viszont továbbformálja, csiszolja, tökéletesíti.

Az Irodalmi Fogalomtár (írta Alföldy Jenő) meghatározása szerint az irodalom„Tágabb értelemben az írott művek összessége, melybe a tudományos és szakirodalom s az újságírás is beletartozik. Szűkebben értve, a szépirodalmi - régebbi kifejezéssel belletrisztikai - műveket értjük rajta, vagyis azokat, amelyek esztétikai minőséget és értéket hordoznak, s beletartoznak az alapvető műfajiba, vagyis műnemekbe: a líra, dráma és epika valamelyikét, vagy a velük foglalkozó irodalomtörténet-írás, az irodalmi tanulmány, az esszé vagy a kritika, az irodalmi publicisztika műfijába. Az irodalom, József Attila szójátékával: »fontos emberi lom«. A szót pejoratív értelemben használják, amikor egy mű túlságosan szakmai érdekű, bennfenteseknek szóló, s nem az éltből táplálkozik, hanem a mások által már megcsinált irodalomból - Ady nem éppen dicséretnek szánta a jelzőt, amikor a pályakezdő Kosztolányit »irodalmi költőnek« nevezte.

Iskolánk a líra, epika, dráma műnemek közül az epikával foglalkozik. E görög szó jelentése elbeszélő, utal rá, hogy meghatározott idejű és helyszíni cselekményeket mond el, amelynek szereplőit cselekvés közben mutatja be.

Nagyepikai műfajok: Eposz, regény, útleírás, életrajz

kisepikai műfajok: Mese, monda, novella, anekdota, karcolat stb.

A regény főnév alapja a regélni ige. Több szálon bonyolódó, általában több szereplővel játszódó nagyobb terjedelmű mű, amiben kor-, ember és tájleírások, jellemzések is megtalálhatók. Fajtái például: családregény, esszéregény, fejlődésregény, levélregény,  naplóregény, kalandregény, lovagregény, lélektani regény, történelmi regény, társadalmi regény, pikareszk regény. A kisregény rövidebb, és tömörebb a regénynél

A kisepika műfajába tartozik a novella („újdonság”), az elbeszélés, a mese, a monda, a legenda, a mítosz, a prédikáció („kijelent”), az anekdota („kiadatlan”),  az adoma.  Átmeneti műfaj az elbeszélő költemény, a verses regény, a ballada („táncolni”).

író lány

1. KIBŐL LESZ (JÓ) ÍRÓ?

Megkérdezték Mikszáth Kálmánt: az írásra születni kell vagy megtanulható, mint bármely más mesterség? Az öreg palóc azt válaszolta: Ha beengedek egy egeret a szobába, az ember nem tudja elfogni, bárhogy igyekszik. Ellenben, ha beengedek egy macskát, bármilyen vaksötét is van, pár perc alatt elkapja.

Igen, az írásra születni kell. Az írástechnika és minden más mesterségbeli fortély megtanulható, de a tehetség nélkülözhetetlen kincs. Ez a képesség egyszerre áldás és átok. Folyamatos fejlesztést, pallérozást kíván, ugyanis, ha nem gyakorolják, elsorvad, semmivé lesz. Ahogy megkapjuk, úgy el is veszíthetjük. Nem örök érvényű.

HONNAN TUDOM, HOGY VAN-E ÍRÓI TEHETSÉGEM?

Sok esetben már nagyon fiatalon megnyilvánul. Az írói képességgel bíró gyermek szereti az írott/olvasott meséket, és mivel az írás alkotóképesség, sokat rajzol is. Élénk a fantáziája, érdeklődő, kíváncsi az emberekre, a természetre. Független egyéniség és tele van szeretettel. Ezek a tulajdonságok az írás fundamentumai. Nem mindenki sajátítja el könnyen az írást, és olvasást, és utána se ezek a kedves foglalatosságai, a tehetséges viszont folyton olvas valamit, kisebb-nagyobb fogalmazásokat ír, a kérdéseivel – mi, mit, mikor, hogyan, miért – szinte zaklatja a felnőtteket. Idősebb korában ezek a tulajdonságai egyre jobban kiteljesednek, tudása elmélyül. Személyes megfigyelés, hogy kevésbé kütyüfüggő az átlagnál, és jobban szereti az egyedüllétet, mert az íráshoz zavartalanságra van szüksége.  

MILYEN A JÓ ÍRÓ?

Az író elődje a sámán volt. Az őstársadalom a munkamegosztás révén jóval az írásbeliség kialakulása előtt lehetővé tette számára, hogy szabadon folytathatta tevékenységét. Az írástudót a későbbi időkben sokszor csak a halála után övezte annyi megbecsülés, ami az életében lehetővé tette volna a függetlenséget. Gyakran ki volt szolgáltatva mecénásainak, az utóbbi évszázadokban a kenyéradó sokszor maga az állam. Az írók, mivel többnyire nem földbirtokosok, mint Magyarországon Zrínyi, Berzsenyi vagy Kölcsey, Oroszországban Tolsztoj gróf volt, évszázadokon át harcoltak a függetlenségükért. (Harcolnak ma is). A hivatásosok mellett sokféle foglalkozású és életű ember között is akadt tollforgató. Csupán az volt bennük közös, hogy írtak és olvastak. Nem tudtak nem írni és nem olvasni. Feszítette őket a közlésvágy, és a világ felfedezése iránti kíváncsiság.  Ma is ez jellemzi a jó írót.