SCLEROSIS MULTIPLEX A BÉL-MIKROBIOM TÜKRÉBEN — Diavitas Életmód Program - Diavitas Életmód Program

"Az utóbbi időben jelentősen megnőtt azoknak a vizsgálatoknak a száma, amelyek a bél-mikrobiomés a központi idegrendszer (CNS) autoimmunitása közötti kapcsolat feltérképezésére irányultak. A sclerosis multiplex (MS) a központi idegrendszer neurodegeneratív autoimmun rendellenessége. A legfrissebb kísérleti és klinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy az MS-es betegek mikrobiális egyensúlyhiánnyal jellemezhetőek.

-A bél mikrobiomot az összes mikrobiális egység, valamint gének, fehérjék és anyagcseretermékek összesítésével határozzuk meg egy adott térben és időben. A tanulmányok azt mutatják, hogy az MS-bél-mikrobiom általános eltérésekkel rendelkezik specifikus baktérium csoportokat vizsgálva. Némelyik változás a gyulladásos citokinek és az általános gyulladás előmozdításával kapcsolatos.

E megállapításokkal együtt a betegség kísérleti modelljeiben beszámoltak arról, hogy a speciális mikrobiom összetétel miatt a T-szabályozó (Treg) sejtek működése hiányos. Az eredmények azt sugallják, hogy a gazdaszervezet és a mikrobiom között kölcsönhatások állnak fenn, bár ennek megerősítéséhez részletesebb vizsgálatokra van szükség. Ezen túlmenően a bizonyítékok azt mutatják, hogy a mikrobiom összetételében bekövetkező változások olyan egyensúlyhiányt eredményezhetnek, amelyek betegségek okozói lehetnek.

Ezt figyelembe véve a bél egy potenciális új terápiás vonal is lehet. A rendellenes bél- mikrobiom biológiai hatásainak feltárása és megértése által újragondolhatjuk a jelenlegi terápiás lehetőségeket és azok hatékonyságát. Végső soron bár további kutatásra van szükség ezen a területen, de a bél-mikrobiom megcélzása új terápiás stratégiák kidolgozását eredményezheti.

Ma már tudjuk, hogy a bél-mikrobiom jelentős hatással van az anyagcserére, valamint az immun- és idegválaszokra. Ennek eredményeként a mikrobiom potenciálisan befolyásolhatja a betegségek kialakulását és progresszióját, amelyeket több effektor sejt, valamint a bél baktériumok által modulált különböző faktorok határoznak meg.

Például, kísérleti bizonyítékok azt mutatják, hogy a bél-mikrobiom befolyásolja a gyulladásgátló és gyulladáscsökkentő tényezők egyensúlyát a különböző autoimmun betegségeknél. Emellett egyre több tanulmány számol be az autoimmun betegségekben (pl. sclerosis multiplex) szenvedő betegek és az egészséges személyek mikrobiom összetételbeli különbségeiről. Ebben az áttekintő cikkben a bél-mikrobiomés az MS közötti kapcsolatot tárgyaljuk.

A sclerosis multiplex (MS), egy gyakori autoimmun betegség, emberek millióit érinti világszerte. Ezeknek az egyéneknek az életminősége a betegség előrehaladtával lassan romlik; a gazdaszervezet immunrendszere megtámadja a mielinhüvelynek nevezett szigetelő burkot, amely az idegsejteket veszi körül. A burok károsodásakor csökken az elektromos jelek (ingerületek) továbbításának képessége, ezáltal bénulást és egyéb tüneteket eredményezve.

A bél-mikrobiom egyensúlyának felborulása (vagyis a dysbiosis) hajlamosít gyulladást elősegítő állapotot okozni, de ezen felül a bélbarrier károsodásával is összekapcsolták. A bélbarrier egyfajta védőfalként funkcionál. Amikor ez a szoros védelem csökken, növekszik a bél átjárhatósága, és a bakteriális termékek eljuthatnak a bélből a test más helyeire. Ennek eredményeként a bakteriális ún. antigének szintje, (mint például az endotoxin lipopoliszacharid) megnövekedhet a vérkeringésben, melynek szisztémás gyulladásos hatásai lehetnek.

Mindez súlyos hatással lehet a központi idegrendszer immunitására és befolyásolhatja a vér-agy gát működését. Ez a folyamat károsító anyagok átjutását eredményezheti a központi idegrendszerbe, és közvetlen hozzáférést biztosíthat az idegsejtek védőburkához.

Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés annak meghatározása iránt, hogy a betegség maga miként formálja a bél-mikrobiomot. Az autoimmunitás közvetlenül befolyásolhatja az immunrendszer reakcióját a bél-mikrobiomra.

Gyulladásos bélbetegségek esetén az immunrendszer megváltoztatja a bél-mikrobiom általános szerkezetét. Ha eltávolítják azt a baktérium populációt, amely elősegíti a gyulladásgátló reakciókat, akkor előfordulhat, hogy kontrollálatlan szisztémás gyulladás léphet fel, ezáltal tovább súlyosbítva a kezdeti autoimmun betegséget.

A legújabb kísérleti bizonyítékok és klinikai adatok arra utalnak, hogy a bél-mikrobiom lehet az autoimmunitást szabályozó egyik fő tényező. A bél-mikrobiom terápiával történő megcélzása mély hatást gyakorolhat a betegség előrehaladására, valamint a betegség tüneteinek kezelésére.

A bél-mikrobiom modulálásának mértéke és megközelítése sok irányt követhet, de elengedhetetlen mérlegelni az egyes terápiás lehetőségek pozitív és negatív hatásait. A bél mikrobiomon alapuló terápiás megközelítései kedvező hatással lehetnek a betegség kezelésére, de nem kívánt káros mellékhatásokkal is rendelkezhetnek. Ezen kívül egyes terápiás lehetőségek működhetnek egyes autoimmun betegségek esetén, mások azonban nem.

Kézenfekvő és egyszerű tényező a bél-mikrobiom kialakításában az étrend. A nyugati étrend általában nagy mennyiségű telített zsírt és szénhidrátot tartalmaz, amelyek krónikus gyulladásos állapotokhoz vezethetnek. Az állati modellekkel végzett kutatások és az emberi bél-mikrobiom összetételére vonatkozó vizsgálatok az étrendre adott válaszként megmutatták annak drasztikus hatásait, amelyek az étrendi beavatkozástól számított néhány napon belül is bekövetkezhetnek.

A hatások a baktériumok által termelt rövid láncú zsírsavak (SCFA) mennyiségében is megfigyelhetőek. Ezekről az anyagokról kimutatták, hogy számos, az immunmodulációval kapcsolatos útvonalat szabályoznak. Így bebizonyosodott, hogy az étrendi tényezők szabályozzák a gyulladásellenes és a gyulladásgátló válaszok egyensúlyát, amelyek viszont szabályozhatják az autoimmun betegségeket, mint például az MS-t.

Az étrend-kiegészítőknek az MS terápiájában játszott szerepük még nem kellően tisztázott. A probiotikumok használata azonban egyre nagyobb figyelmet kapott. A probiotikumot tulajdonképpen szájon át bevehető baktériumok, amelyek potenciális kedvező hatással bírnak az egyén egészségére. A tanulmányok kimutatták, hogy a probiotikumok pozitív immunmoduláló hatásokkal jár, amelyek együtt működhetnek a jelenlegi gyógyászati terápiákkal.

Noha az MS még mindig nem gyógyítható, az elmúlt két évtizedben az MS-hez rendelkezésre álló gyógyászati készítmények száma jelentősen megnőtt. Néhány elérhető gyógyszer csak a betegség tüneteit kezeli, és immunszuppresszív vagy immunmoduláló szerként működik; ezek közül sokuk korlátozott hatékonyságú, és bizonyos esetekben súlyos mellékhatásokkal jár. Mivel jelenleg nincs olyan terápiás eszköz, amely elősegíti a hatékonyságot minden beteg számára, valamint nem jár mellékhatásokkal, új terápiás lehetőségeket kell feltárni.

A bél mikrobiomnak az MS patológiára gyakorolt hatása ígéretes kutatási irány. Ezért az MS bél mikrobiális profiljának jellemzése az egészséges bél-mikrobiomhoz viszonyítva döntő jelentőségű. A mikrobiom szerkezetének megvizsgálásával felfedezhetjük, hogy a baktériumok miként járulnak hozzá a gyulladást elősegítő állapothoz és a gyulladásgátlás hiányához. Ezen adatok alapján előállíthatók olyan probiotikus keverékek, amelyek fontos baktérium populációkat tartalmaznak, amik csökkennek az MS betegek bél mikrobiomában. (Forrás: ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC61637..., olvastuk diavitas.hu)